Az Országgyűlés elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt, másnéven Panasztörvényt, amely 2023. július 24.-én lép hatályba.
Az új törvény értelmében a vállalatok belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére lesznek kötelesek, amelyen keresztül a munkavállalók, a szerződéses partnerek, alvállalkozók és más érintettek bejelenthetik az általuk tapasztalt jogsértéseket, mulasztásokat, visszaéléseket (pl.: szexuális zaklatás, korrupció, diszkrimináció).
Kikre terjed ki a törvény hatálya?
| Foglalkoztatottak létszáma | Pmt. 1.§ (1) hatálya alá nem tartozó foglalkoztató | Pmt. 1.§ (1) hatálya alá tartozó foglalkoztató |
| 50 fő alatt | Fakultatív | Kötelező |
| 50 fő-249 fő | Kötelező | Kötelező |
| 249 fő felett | Kötelező | Kötelező |
A jogszabály megkülönbözteti a kis-és középvállalatokat a nagyvállalatoktól:
- A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK FŐSZABÁLY SZERINT 2023. DECEMBER 17-RE, A NAGYVÁLLALATOKNAK PEDIG 2023. JÚLIUS 24-RE KELL KÉSZENÁLLNIUK A BEJELENTÉSEK FOGADÁSÁRA.
- A KKV-K KÖZÖSEN IS ÜZEMELTETHETNEK BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZERT, MÍG A TÖBBI ÉRINTETTNEK SAJÁT ERRE SZOLGÁLÓ BEJELENTŐ FELÜLETRE, ELJÁRÁSI SZABÁLYZATRA, SZERVEZETI EGYSÉGRE VAGY KÜLSŐ MEGBÍZOTTRA VAN SZÜKSÉGE.
Mit kell csinálni?
Olyan rendszert kell létrehozni, amelyen keresztül a munkavállalók és más érintettek számára lehetővé válik, hogy a munkahelyen tapasztalt jogellenes vagy annak feltételezett cselekményekkel szemben bejelentést tegyenek.
Ezen felül egyéb követelmények:
- a foglalkoztatóknak fel kell készülniük a rendszer kialakításához szükséges személyes adatok kezelésére, ennek megfelelően módosítaniuk kell a meglévő tájékoztatókat (pl.: adatkezelési) vagy ezek hiányában a szükséges szabályzatokat megalkotni. A visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő és a bejelentéssel érintett más személy személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyeken kívül más ne ismerhesse meg.
- rendelkezniük kell bejelentővédelmi megbízottal
Ki lehet a rendszer működtetője?
A visszaélés bejelentési rendszer működtetését végezheti egy cégen belül erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység, illetve külsős szolgáltató is. Külsős szolgáltatóként a rendszer üzemeltetését szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is elláthatja. A Panasztörvény a pártatlan szót nem definiálja, azonban valószínűleg azt jelenti, hogy a bejelentés kivizsgálása objektív módon kell, hogy történjen. Ennek megfelelően nem lehet vizsgáló az a személy, aki a bejelentéssel érintett személyhez vagy cselekményhez kapcsolódik.
Hogyan lehet megtenni a bejelentést?
A törvény a bejelentési csatorna típusára nem tartalmaz előírást. A bejelentés szóban vagy írásban tehető meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni. A bejelentési csatornának lehetővé kell tennie, hogy az érintettek írásban, szóban, telefonon vagy személyesen bejelentést tegyenek. (pl. külön e-mail fiók; panaszdoboz; online internetes platform, telefonos vonal). A foglalkoztató dönthet úgy is, hogy mind a szóbeli, mind az írásbeli bejelentés lehetőségét biztosítja.
CÉLSZERŰ AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI BEJELENTÉS LEHETŐSÉGÉT IS BIZTOSÍTANI, ILLETVE FIGYELNI A PÁRTATLAN KIVIZSGÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOKRA.
Mit lehet bejelenteni?
A megtehető bejelentések köre széles: A belső visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A jogszabály kiemelt védelmet nyújt a bejelentőnek. Ez alapján a jogszerűen megtett bejelentés esetén a bejelentőt nem érheti megtorlás, például munkaviszonya jogszerűen nem szüntethető meg.
Szankciók: Mi történik, ha nincs?
- A foglalkoztatás felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a jogszabálynak való megfelelést és jogsértés esetén szankciót alkalmazni.
- Az adatkezelési szabályok be nem tartása adatvédelmi bírság kiszabását alapozhatja meg.
- Szabálysértési felelősséget alapoz meg, ha valaki akadályozza a visszaélés-bejelentés megtételét, illetve a panasz bejelentőjével szemben hátrányos intézkedést alkalmaz.
| A FELADAT KISZERVEZÉSE, MINT LEHETSÉGES MEGOLDÁS AHHOZ, HOGY A KIVIZSGÁLÁS TÖRVÉNYESSÉGE VALÓBAN BIZTOSÍTOTT LEGYEN CÉLSZERŰ KISZERVEZNI A FELADATOT ÉS KÜLSŐST MEGBÍZNI A RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL, MERT A PÁRTATLANSÁGOT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET ÍGY LEHET A LEGTELJESEBB MÉRTÉKBEN BIZTOSÍTANI. A RENDSZER TÖRVÉNYESSÉGÉT A KIVIZSGÁLÁSSAL MEGBÍZOTT SZEMÉLY FELELŐSSÉGE, ILLETVE A BEJELENTÉSI FOLYAMAT KELLŐ SZABÁLYOZÁSA ALAPOZZA MEG. |
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merül fel, forduljon bizalommal kollégáinkhoz, akik a fentiekkel kapcsolatos gyors és hatékony segítségnyújtás, így különösen a szükséges tájékoztatók, szabályzatok kialakítása vagy módosítása érdekében állnak szíves rendelkezésére.